Fontos információk



A bíróságon kívüli adósságrendezés

A kezdeményezés benyújtása

Az adósságrendezési kezdeményezés benyújtása az erre rendszeresített formanyomtatványon történik.

A nyomtatványcsomag átvétele

A pénzügyi intézmények cégcsoporton belül közösen meghatalmazhatnak egy pénzügyi intézményt a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárással összefüggő feladatokra. Ezen túlmenően kijelölik és honlapjukon közzéteszik az ügyfélszolgálattal megbízott egységeiket, azok címét és postai küldemények befogadására kijelölt címét. A Családi Csődvédelmi Szolgálat hivatalos honlapján is megtekinthetők a pénzügyi intézmények ügyfélszolgálatára vonatkozó fontos információk

A pénzügyi intézmény ezekben az ügyfélszolgálati helyiségeiben azok számára, akik

  • ezt előzetesen igénylik és
  • megjelölik azokat az adatokat, amely alapján megállapítható, hogy a pénzügyi intézménnyel, vagy annak kapcsolt vállalkozásával adósként, kezesként vagy dologi kötelezettként hitelviszonyban voltak, vagy vannak és
  • nyilatkoznak arról is, hogy még nem nyújtottak be adósságrendezési kérelmet

a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás kezdeményezéséhez benyújtandó kérelemről, csatolandó űrlapokról, dokumentumokról és nyilatkozatokról szóló IM rendelet alapján közzétett formanyomtatványokat és azok kitöltési útmutatóját nyomtatott formában, egységcsomagban rendelkezésre bocsátja.

A pénzügyi intézmény ügyfélszolgálata a Családi Csődvédelmi Szolgálat által elkészített általános tájékoztatót is az adós rendelkezésére bocsátja.

Kivételes esetben, ha a főhitelező megszűnt, vagy jogutód nélküli megszüntetési vagy szanálási eljárás alatt áll, akkor a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálatnál kell a nyomtatványcsomagot igényelni és a kitöltött nyomtatványcsomagot benyújtani. A területileg illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálatok elérhetőségei itt.

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ adósságrendezéssel kapcsolatos tájékoztatóit az alábbiak szerint érheti el: www.mnb.hu

FOGYASZTÓVÉDELEM / Döntenem kell / Hitel, lízing / Adósságrendezés

Közvetlenül:http://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/dontenem-kell/hitel-lizing/adossagrendezes

A kérelem elektronikus úton is kitölthető lesz a www.magyarorszag.hu oldalon regisztrált Ügyfélkapuval rendelkezők által. Az elektronikus kitöltés után a kinyomtatott kezdeményezés csomagot személyesen vagy postai úton lehet eljuttatni az ún. főhitelezőhöz , azaz az adós lakhatását szolgáló ingatlanon (első ranghelyi]) jelzálogjoggal rendelkező, pénzügyi lízing esetén pedig a lízingbe adó pénzügyi intézményhez

Az adós és adóstárs csak közösen kezdeményezheti az adósságrendezési eljárást és csak egy adósságrendezési eljárásban vehetnek részt.

2016. szeptember 30-ig a törvényi feltételeknek megfelelő adós tartozásáért helytállni köteles adóstárs, dologi kötelezett, kezes is kezdeményezhet adósságrendezési eljárást, ha

  • megfelel a törvény szerinti feltételeknek, és
  • az adós vagy adóstárs kötelezettségeinek megfizetésére vonatkozóan a jogosult a teljesítésre felszólította vagy felszólítja.

Az ügyintézés megkönnyítése érdekében egymásnak teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratba (írásban két tanú előtt nyilatkozva) vagy közjegyző által közokiratba foglalt meghatalmazást adhatnak.

Az adósságrendezés iránti kezdeményezés valamennyi mellékletével együtt itt tölthető le és

  • kézzel - olvashatóan -vagy írógéppel kitöltve,
  • aláírva,
  • dátummal ellátva,
  • a szükséges nyilatkozatok aláírása után és
  • az előírt mellékletek csatolását követően

nyújtható be a főhitelező pénzügyi intézményhez, személyesen vagy postai úton. A kérelmet és annak mellékleteit 3 példányban kell benyújtani, további egy példány a kérelmezőnél marad.

A kezdeményezés megvizsgálása

Az adósságrendezés kezdeményezésének benyújtására vonatkozó dokumentumok átvételéről a pénzügyi intézmény nyolc napon belül elismervényt küld. Az elismervény kiadásáig az adósságrendezési eljárás kezdeményezését a pénzügyi intézmény megvizsgálja abból a szempontból, hogy az adott ügyben vállalja-e a főhitelezői feladatok ellátását. Ha az adósnak más hitelezői is vannak, nem csak a főhitelezőnél keletkezett tartozása, akkor a főhitelező nem köteles elvállalni az eljárás lefolytatását.

A benyújtott kezdeményezést a pénzügyi intézmény abból a szempontból is megvizsgálja, nincs-e a kezdeményezésben közölt adatok és nyilatkozatok alapján a kezdeményezést a törvény 7. §, 8. §, 9. § (a kezdeményezés általános feltételei) és 104. §-ban (Az eljárás kezdeményezése I. Ütem) foglalt feltételek alapján kizáró ok, valamint abból a szempontból, hogy a 104.§ (3) bekezdés alapján nem határidőn túl terjesztette-e elő a kezdeményezést (Az eljárás kezdeményezése I. Ütem).

Ha a megvizsgált kezdeményezés minden szempontból megfelel a törvénykezdeményezésre vonatkozó előírásainak, akkor az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai a kérelem benyújtásától számított 8. napon beállnak. Erről a tényről az átvételi elismervényben a pénzügyi intézmény ad tájékoztatást (a kezdeményezés joghatásai).

Ha a kezdeményezést benyújtó adós a kérelmet a 104. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn túl terjesztette elő, vagy a kezdeményezés nem felel meg a törvényben előírt általános kezdeményezési feltételeknek akkor a pénzügyi intézmény legkésőbb a kezdeményezés átvételétől számított 8 napon belül nyilatkozattételre hívja fel a kezdeményezőt, hogy ebben az esetben is fenntartja-e a kezdeményezést. Egyidejűleg azt is jelzi, hogy ha az adós fenntartja a kezdeményezést, akkor azt meg fogja küldeni az adós lakóhelye szerint illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, amely az iratok alapján sikertelen adósságrendezési kezdeményezésként fogja megküldeni a kezdeményezést a bírósághoz. Ennek alapján pedig az adós további 10 évre kizárja magát az adósságrendezési kezdeményezés lehetősége alól.

A kezdeményező a felhívás kézhezvételét követő 8 napon belül a pénzügyi intézmény ügyfélszolgálatánál személyesen, vagy ennek a címére postai úton megküldve írásban nyilatkozhat, hogy mégis fenntartja a kezdeményezést, Ebben az esetben az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai e nyilatkozatnak a pénzügyi intézmény általi kézhezvételét követő munkanapon 18.00 órakor állnak be.

Ha az adós 8 napon belül nem tesz nyilatkozatot, a pénzügyi intézmény haladéktalanul visszaküldi az adósnak az adósságrendezés kezdeményezésével összefüggő kérelmét és az ahhoz csatolt dokumentumokat, és egyben tájékoztatja arról, hogy az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai nem álltak be.

A pénzügyi intézmény a Családi Csődvédelmi Szolgálattól az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének benyújtására és az adósságrendezés ügy ügyazonosítójára vonatkozóan kapott adatokról, a tudomásszerzést követően az adósnak küldött első írásbeli értesítésben tájékoztatja az adóst.

Bejegyzés a Központi Hitelinformációs Rendszerbe

Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének tényét a kezdeményezés joghatásainak beálltától számított 5 munkanapon belül a főhitelező értesítése alapján a Csődvédelmi Szolgálat bejegyzi az adósságrendezésről kialakított közhiteles nyilvántartásba (ARE Nyilvántartás) és a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR).

Főhitelező vizsgálati szakasza

Törlesztő részlet és költségátalány megfizetése

A főhitelező írásban tájékoztatja az adóst

  • a minimális törlesztő részlet összegéről (ez a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7,8%-ának egy tizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának egy tizenketted része), és
  • a költségátalányról. (ez egyszeri 30.000,-Ft mértékű költségtérítés a főhitelező postai és távközlési költségeinek fedezésére)

Amennyiben az adós megkezdi a törlesztést, és megfizeti költségátalányt, akkor a főhitelező részletesen megvizsgálja a rendelkezésére álló dokumentumokat.

Az esetleges hiányok pótlása

Ha szükséges, akkor adategyeztetést kezdeményez, vagy felhívja az adóst az esetlegese hiányok pótlására. Ha az adós a hiányokat nem pótolja, vagy nem vesz részt az adategyeztetésben, akkor a főhitelező a benyújtott kezdeményezést sikertelen adósságrendezési eljárásra hivatkozva megküldi a Csődvédelmi Szolgálatnak, amely ezt a bírósághoz továbbítja. Ilyen esetben a bíróság végzésnek jogerőre emelkedésétől számított 10 éven belül nem kezdeményezhet adósságrendezési eljárást.

Amennyiben a főhitelezői vizsgálati szakasz sikeresen lezárul (nincs szükség hiánypótlásra, vagy az adós a kötelezettségeit teljesítette), a főhitelező - az iratok megküldésével - értesíti a Családi Csődvédelmi Szolgálatot, aki az adósságrendezési eljárás sikeres kezdeményezésének a tényét bejegyzi az ARE nyilvántartásba.

A Családi Csődvédelmi Szolgálat vizsgálati szakasza

A főhitelező útján történő eljárás kezdeményezés esetén (a sikeres adategyeztetéssel, vagy adategyeztetés szükségessége nélkül) az eredményesen lezáruló főhitelezői eljárást követően valamennyi dokumentum a főhitelező által megküldésre kerül a Családi Csődvédelmi Szolgálathoz.

Abban a kivételes esetben, ha az adósnak nincs főhitelezője, közvetlenül (főhitelező közbeiktatása nélkül) kezdeményezhet eljárást a lakóhelye szerinti Családi Csődvédelmi Szolgálat útján, amely már az adósságrendezés bíróság előtti (bírósági adósságrendezés) eljárása.

A Családi Csődvédelmi Szolgálat megvizsgálja a hozzá érkezett iratokat – ellenőrzi, hogy

  • az adós megfelel-e a kezdeményezés jogszabályban előírt feltételeinek,
  • az adós teljes körűen eleget tett-e a jogszabályban előírt kötelezettségeinek,
  • ellenőrzi az adós által a vagyoni helyzetről szolgáltatott adatokat.

Amennyiben a szükséges mellékletek, nyilatkozatok hiányoznak, vagy az adatellenőrzés során a Családi Csődvédelmi Szolgálat bármilyen eltérést talál, hiánypótlási felhívást bocsát ki az adós részére, és adategyeztetést kezdeményez. Ha az adós a hiányokat nem pótolja, vagy nem vesz részt az adategyeztetésben, akkor a benyújtott kezdeményezést sikertelen adósságrendezési eljárásra hivatkozva megküldi a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, amely ezt a bírósághoz továbbítja. Ilyen esetben a bíróság végzésnek jogerőre emelkedésétől számított 10 éven belül nem kezdeményezhet adósságrendezési eljárást.

Ha az adós, adóstárs a kérelmét vissza kívánja vonni, azt a Családi Csődvédelmi Szolgálat illetékes területi szervénél kell írásban bejelenteni, amelyhez csatolni szükséges igazolást arról, hogy a kérelem visszavonásáról az egyéb kötelezetteket is értesítette. A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve a kérelem visszavonására vonatkozó kérelmet haladéktalanul továbbítja az illetékes bírósághoz.

Adategyeztetés

A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adóst, adóstársat terhelő tartozások pontos megismerése, a tartozásállomány felderítése érdekében betekint a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) adataiba és az általa kezelt és a nyilvános adatbázisokból, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szerinti belföldi és nemzetközi jogsegély útján, az adós által adott adatokat ellenőrzi.

Beszerzi mindazokat az adatokat a hatóságoktól, bíróságoktól, közjegyzői nyilvántartásokból, végrehajtó szervektől, amelyek szükségesek annak elbírálásához, hogy nincs-e olyan ok vagy körülmény, amely az adós adósságrendezés kezdeményezésének akadályát képezné.

A megkeresett hatóságok az adatszolgáltatást soron kívül, de legfeljebb a kézhezvételtől számított 8 napon belül teljesítik. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Családi Csődvédelmi Szolgálat jogosult az adósságrendezés feltételeinek vizsgálatához szükséges adatot a nyilvántartó szerv nyilvántartásából elektronikusan igényelni, akkor az adatot így szerzi be.

Ha az adós által szolgáltatott adatok nem egyeznek a KHR adataival, akkor a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adóst adategyeztetésre hívja fel.

Az adategyeztetés, a hiánypótlás célja a valós adatok, tények, körülmények rögzítése. Önmagának ellentmondó adatok alapján ugyanis nem lehet az eljárást lefolytatni. Éppen ezért a Szolgáltató írásban hívja fel az adóst az ellentmondás feloldására és tájékoztatja, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 21 napon belül a hiányokat pótolja, az adategyeztetésnek tegyen eleget.

A felhívás tartalmazza azt is, hogy amennyiben a határidő eredmény nélkül telik el, akkor a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós kérelmét és annak mellékleteit – a főhitelező egyidejű értesítése mellett – a bírósághoz továbbítja.

Ha a kérelem vagy az adatok, dokumentumok hiányosak vagy az azokban szereplő adatok, nyilatkozatok helyessége nem állapítható meg, vagy azok egymással ellentétesek, a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adóst hiánypótlásra, adategyeztetésre hívja fel. A felhívás tartalmazza azt is, hogy amennyiben a legfeljebb 15 napos határidő eredmény nélkül telik el, akkor a Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezésének tényét haladéktalanul bejegyzi az ARE nyilvántartásba. Erről egyidejűleg írásban értesíti az adóst, a főhitelezőt, a biztosított hitelezőket, az egyéb kötelezetteket és a végrehajtást foganatosító hatóságot, illetve bírósági végrehajtót. A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja.

Környezettanulmány

Amennyiben a főhitelezők, vagy a hitelezők számszerű többsége kéri, a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós (adóstárs) és vele közös háztartásban élő személyek lakhatásával összefüggő részletes környezettanulmányt készíttet. A környezettanulmány készítésére az adós lakóhelye és az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét kell felkérni. A környezettanulmány elkészítésért az adósak jogszabályban meghatározott díjat kell fizetnie.

A környezettanulmány elkészíttetésének célja:

  • a kezdeményezésben foglaltak megalapozottsága
  • adós (adóstárs) és vele közös háztartásban élő személyek lakhatását biztosító lakáskörülmények, a lakóingatlanban együtt élők és a lakcímadatok összevetése
  • adós által lakáshasználatra jogosítottak száma
  • a lakáshasználat jogcíme
  • az adóssal közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni körülményei

megvizsgálása.

Ha a jelzálogjoggal terhelt vagy a pénzügyi lízingszerződéssel érintett lakóingatlanban nem az adós lakik, környezettanulmány készítésére az adós lakóhelye és az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét is fel kell kérni.

Amennyiben a vizsgálati szakasz sikeresen lezárul (nincs szükség hiánypótlásra, vagy az adós teljesítette a hiánypótlási, adategyeztetési kötelezettségét), a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adósságrendezés sikeres kezdeményezésének a tényét haladéktalanul bejegyzi az ARE nyilvántartásba, értesíti a főhitelezőt, az ismert hitelezőket, illetve a végrehajtást foganatosító hatóságokat, a bírósági végrehajtót.

A főhitelező feladata lesz az eljárás koordinálása, és az adósságrendezési megállapodás elkészítése.

Hirdetmény, igazolás, feljegyzés közhiteles nyilvántartásokba

Igazolás

Az adós kérelme és melléklete megvizsgálásának, valamint ha szükséges, az adategyeztetés, illetve a hiánypótlás megtörténtéről és a vizsgálatok lefolytatásáról a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós részére igazolást állít ki, és az igazolást, valamint a környezettanulmányról felvett jegyzőkönyvet postai úton megküldi az adósnak és a főhitelezőnek, továbbá a főhitelezőnek elektronikus úton is továbbítja.

A Családi Csődvédelmi Szolgálat az igazolás kiállításával egyidejűleg a honlapján hirdetményt tesz közzé a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről.

Ha a főhitelező vállalja a bíróságon kívüli adósságrendezés koordinálásával összefüggő feladatokat, és az adós ennek költségátalányát előlegezte, a főhitelező az igazolás kézhezvételét követő 30 napon belül az adós, adóstárs bevonásával összeállítja az eljárásban részt vevők és egyéb kötelezettek listáját, az elérhetőségükre, valamint a hitelezői követelésekre vonatkozó adatokkal.

Ha az igazolás főhitelező általi kézhezvételétől számított 90 napon belül – amennyiben a hitelezők között a főhitelezőn és kapcsolt vállalkozásain kívül más hitelezők vannak, akkor 120 napon belül – nem jön létre a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, a főhitelező ezt a tényt elektronikusan bejelenti a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, és erről a bejelentésről írásban az adóst, adóstársat az egyéb kötelezetteket és a hitelezőket értesíti.

Amennyiben volt adósságrendezési megállapodásra vonatkozóan javaslat, azt is eljuttatja a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, megjelölve, hogy az abban foglaltakat melyik hitelezői követelésre vonatkozóan nem fogadták el.

A hirdetményi közzététel

Amennyiben a Családi Csődvédelmi Szolgálat megállapítja, hogy az adós a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás lefolytatására jogosult, akkor erről honlapján hirdetményt tesz közzé.

A hirdetmény az alábbiakat tartalmazza:

  • a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésének a tényét, időpontját
  • az adós, adóstárs nevét, természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait,
  • a főhitelező nevét, elérhetőségét,
  • hitelezőknek szóló felhívást.

A hitelezők a közzétételtől számított 15 napon belül kötelesek igényeiket az adósnak, adóstársnak és a főhitelezőnek írásban bejelenteni.

A bejelentésben meg kell adni

  • a követelés jogcímét,
  • a tőkeösszegét, annak járulékait (ügyleti / késedelmi kamat, költségek tételenként megbontva),
  • folyamatban van-e fizetési meghagyásos, vagy bírósági, illetve végrehajtási eljárás,
  • kezdeményezte-e zálogtárgy bíróságon kívüli értékesítését,
  • óvadékkal biztosított követelés esetén az óvadék tárgyából történt-e közvetlen kielégítés, maradt-e fenn óvadék, illetve az elszámolás megtörtént-e.
  • tudomása van-e végrehajtási eljárás korlátozása, vagy megszüntetés iránti eljárásról.

Az adósságrendezési eljárás tényének feltüntetés az ingatlan-nyilvántartásba és a közhiteles járműnyilvántartásokba

A Családi Csődvédelmi Szolgálat a hirdetmény közzétételével egyidejűleg kezdeményezi az adósságrendezési eljárás tényének feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásba és az adósságrendezési eljárás tényének bejegyzését a közhiteles járműnyilvántartásokba.

A feljegyzés, illetve a bejegyzés hatálya azonos az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzés hatályával.

A megállapodás szakasza

A főhitelező látja el a bíróságon kívüli adósságrendezés koordinálásával összefüggő feladatokat, egyeztet az adóssal, és az egyéb hitelezőkkel. A főhitelező – az adós bevonásával – adósságrendezési megállapodás tervezetet készít, és lehetőséget biztosít az egyéb hitelezők számára is, hogy megtegyék észrevételeiket. A megállapodás csak akkor jön létre, ha minden szereplő (adós, adóstárs, egyéb kötelezettek, hitelezők) azt elfogadják, és aláírják.

A főhitelező a Családi Csődvédelmi Szolgálat által megküldött igazolás kézhezvételétől számított 30 napon belül az adós/adóstárs bevonásával összeállítja az eljárásban részt vevők és egyéb kötelezettek listáját, amely tartalmazza:

  • a jogosultak nevét, lakcímét/székhelyét, egyéb elérhetőségüket,
  • a követelések összegét,
  • azok esedékességét,
  • esetleges járulékokat.

Az adós az eljárás elején kötelezettséget vállal a teljes együttműködésre. A szükséges adatokat az adósnak kell szolgáltatnia.

Az adatok beszerzését követően a főhitelező az adós, adóstárs közreműködésével olyan megállapodás tervezet készít, amely az adós fizetőképességének a helyreállítását célozza, de az adósságrendezés elvárt feltételeit is meghatározza.

A megállapodás tervezet a pénzügyi intézmény szakmai-pénzügyi kompetenciáján alapul. A pénzügyi intézmény üzletszerűen hitelek nyújtásával, hitelügyletek közvetítésével, kintlévőségek behajtásával, szerződések megkötésével, módosításával, faktorálassal stb. foglakozik, az adós tényleges vagyoni, pénzügyi lehetőségét megvizsgálja és az adós törlesztési képességét és hajlandóságát megismerve, az adóst bevonva, az ő egyetértésével személyre szabott reális, teljesíthető tervet készít.

A megállapodás tervet az adósnak aláírásával el kell látnia. Ez igazolja, hogy az adós a terv készítésében közreműködött, azt látta, elolvasta, az abban foglaltakat megértette, és akaratának megfelelt. Csak ezt követően van lehetőség arra, hogy a főhitelező a megállapodás tervezetet valamennyi hitelező és egyéb kötelezett számára megküldje. A megállapodás tervezetet postai úton kell megküldeni. Azonban minden olyan megküldési mód megfelelő, amely hitelt érdemlően igazolja, hogy a tervezetet az érintettek megkapták.

A tervezet megküldésével egyidejűleg a főhitelező felhívja az érintetteket arra, hogy a kézhezvételt követő 15 napon belül a megállapodás tervezetre tegyen észrevételt, szükséges esetén módosítási javaslatokat fogalmazzanak meg, és ezeket a főhitelező és az adós részére is küldjék meg. A főhitelező részére a gyorsabb ügyintézés érdekében elektronikus úton is elküldhetik. Az adós részére az esetleges észrevételeket postai úton kell megküldeni, vagy más bizonyítható úton kell átadni. A határidő lejártát követően a beérkezett adatok feldolgozásra kerülnek.

A főhitelező és az adós az észrevételeket, javaslatokat, azok reális megvalósításának esélyeit megvizsgálják, és amennyiben azokat alaposnak a megállapodásba beépíthetőnek tartanak, akkor a tervezet átdolgozására, módosításra kerül sor.

A módosított tervezet az érintettek részére újból megküldésre kerül, azzal a felhívással, hogy az érintettek a javaslatok figyelembevételével részben, vagy egészben átdolgozott adósságrendezési megállapodást most már szerződéses ajánlatként kezeljék, és amennyiben az abban foglaltak elfogadhatóak, akkor a kézhezvételtől számított 15 napon belül cégszerűen aláírva, természetes személy hitelező esetén aláírással ellátva, postai úton - egyéb bizonyítható módon – a főhitelező és az adós részére küldjék vissza.

A főhitelező a szerződéstervezet megküldésével egyidejűleg tájékoztatja az érintetteket arról, hogy újabb kiegészítés, újabb feltételek megfogalmazására már nincs jogszabályi lehetőség.

Elfogadás esetén a szerződéstervezetet cégszerű aláírással ellátva - természetes személy hitelező esetén aláírással ellátva - a főhitelező, adós/adóstárs részére visszaküldik. A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás akkor zárul eredménnyel azaz az adósságrendezési megállapodás akkor jön létre, amikor az utolsó elfogadó nyilatkozat is a főhitelező, adós/adóstárs részére megérkezett.

Az adósságrendezési megállapodás, szerződés és teljes körű konszenzust követel meg a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás valamennyi résztvevőjétől. Időben eltérő, de kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozattal jön létre a felek közötti megállapodás.

Ha ez nem teljesül, akkor a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás eredményre nem vezetett (ún. sikertelen bíróságon kívüli adósságrendezés).

A bíróságon kívüli adósságrendezésben történt megállapodás tényét a Családi Csődvédelmi Szolgálat bejegyzi az ARE nyilvántartásba, és erről értesíti a végrehajtót is, ha végrehajtás volt folyamatban.

A mentesítési eljárás

Abban az esetben, ha a bíróságon kívül kötött adósságrendezési megállapodásban, (szerződésben) foglalt valamennyi rendelkezés teljes egészében teljesedésbe ment, azaz az adós, az adóstárs, és az eljárásban vagyonával részt vevő egyéb kötelezett az írásban vállaltakat teljesítette, akkor a bíróság mentesítő határozatot hoz. Amennyiben a kérelem alaptalan, akkor azt az illetékes bíróság elutasítja.

Mentesítés iránti kérelem

A mentesítés iránti kérelmet az adós, adóstárs, vagy bármely egyéb kötelezett is előterjesztheti - akár közös kérelem formájában is - a szerződésben meghatározott teljesítési időszakot követően.

A kérelemhez a tejesítések igazolását, amennyiben rendelkezésre áll akkor a hitelezők – szerződés maradéktalan teljesítésére vonatkozó - nyilatkozatát is csatolni kell. Amennyiben a végzés meghozatalához szükséges dokumentumok nem állnak rendelkezésre, akkor a bíróság hiánypótlást rendel el.

Abban az esetben, ha a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban foglaltak maradéktalanul teljesedésbe mennek, akkor a hitelezők a megállapodásban elengedett követeléseket már nem érvényesíthetik, és a megállapodásban engedett átütemezéshez kötve vannak.

Bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás (szerződés) hatálya megszüntetésének bírósági megállapítása

Előfordulhat, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás során megkötött megállapodás (szerződés) valamilyen oknál fogva nem megy teljesedésbe.

Ebben az esetben bármely hitelező az adós lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróságnak címezve a területi Családi Csődvédelmi Szolgálat útján kérelmet terjeszthet elő adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének megállapítása iránt.

A hitelezőnek meg kell jelölni kérelmének alapjául szolgáló okot/okokat.

a) az adós, vagy az adóstárs az adósságrendezésbe tartozó vagyont elvonta, vagy eltitkolta, vagy valamely hitelezőt jogtalanul előnyben részesítette.

Az eljárás megindításával egyidejűleg az adós kötelezettséget vállal többek között a teljes együttműködésre az adósságrendezési eljárásba bevont vagyon állagának megóvására, az általa szolgáltatott adatok valóságos tartalmára, illetve arra, hogy a hitelezők között nem differenciál, egyik hitelezőt sem részesíti előnyben, a másikkal szemben. A fenti magatartásával az adós korábban írásban vállalt kötelezettségét megszegi, mely a megállapodás teljesítését veszélyeztetheti, egyes hitelezői érdekeket hátrányos érinthet.

b) az adós, vagy az adóstárs a szerződésben foglaltak kötelezettségeit nem teljesítette, ezért a szerződésben rögzített bontó feltétel bekövetkezett.

Minden esetben konkrétan meg jelölni az okot, azt az adós, adóstárs általi sérelmezett magatartást, amely a kérelem alapjául szolgál.

A Családi Csődvédelmi Szolgálat a kérelmet és annak valamennyi mellékletét annak beérkezését követő 8 napon belül az illetékes bírósághoz továbbítja és csatolja az ARE (adósságrendezési eljárás) nyilvántartásba történő bejegyzéssel összefüggő okiratokat.

A bíróság a kérelem beérkezését követően a kérelmet és annak mellékleteit megvizsgálja. Szükség esetén – a tényállás tisztázása érdekében - hiánypótlást rendel el. A beérkezett, hiánypótlással kiegészített kérelmet a megállapodásban részes felek részére továbbítja, határidőt biztosítva arra, hogy az érintettek arra észrevételt, illetve bizonyítási indítványt tegyenek. A felek kérelmére, illetve ha a bíróság szükségnek ítéli, akkor hivatalból is bizonyítási eljárást folytathat le.

Amennyiben a kérelem alapos, akkor végzéssel megállapítja a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését. Ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A bíróság a végzést az adósnak, adóstársnak, és a hitelezőnek kézbesíti, míg az egyéb kötelezettnek és a családi vagyonfelügyelőnek tájékoztató jelleggel megküldi.

Az adósságrendezés záró időpontjai

A Családi Csődvédelemi Szolgálat által átvett értesítés napja, amelyben a főhitelező tájékoztatást ad arról, hogy az eljárás az adós együttműködése illetve mulasztása miatt, valamint azért mert a felek között megállapodás nem jött létre sikertelen, vagy a bíróság adósságrendezési eljárást elutasító határozatának jogerőre emelkedésének napja.

Az elutasítást ugyanis minden esetben a bíróságnak kell kimondania, a bíróságon kívüli eljárás esetében is: az adósságrendezési eljárás elutasítását a családi vagyonfelügyelő kezdeményezi a bíróság előtt, arra hivatkozással, hogy az adós a vagyoni feltételeknek nem felel meg, vagy kizáró okok alá esik, vagy pedig hiánypótlási, bejelentési, együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.

Az adósságrendezés záró időpontja a sikeres eljárás eredményeként a bíróság által kibocsátott mentesítő határozat jogerőre emelkedésének a napja.

 

Vissza